Az infrafűtés az infravörös sugárzás (hősugárzás) kibocsátásával melegítő fűtőtestekkel történő fűtést jelent. Ez a gyakorlatban az elektromágneses hullámok infravörös tartományába tartozó hullámokat (hőhullámokat) kibocsátó elektromos hősugárzókat jelent. Az infravörös hősugárzás sajátos vonása, hogy a levegőt nem melegíti fel, csak a hősugárzást elnyelni képes embereket és tárgyakat.Az infrafűtés az infravörös sugárzás (hősugárzás) kibocsátásával melegítő fűtőtestekkel történő fűtést jelent. Ez a gyakorlatban az elektromágneses hullámok infravörös tartományába tartozó hullámokat (hőhullámokat) kibocsátó elektromos hősugárzókat jelent. Az infravörös hősugárzás sajátos vonása, hogy a levegőt nem melegíti fel, csak a hősugárzást elnyelni képes embereket és tárgyakat.
Müködési elv: A helyiségek fűtésére használt fűtőkészülékek a hőt a környezetüknek 2 módon adhatják át:
A hagyományos, konvekciós fűtéssel (konvektorok, radiátorok) a levegőt melegítjük fel, majd ez a levegő keveredik a helyiségben a falakat, tárgyakat felmelegítve. A hősugárzással átadott hő e fűtőtesteknél minimális. Az infravörös hősugárzást kibocsátó fűtéseknél (infrafűtés) viszont a hősugárzás a levegőt nem, csak közvetlenül a tárgyakat, embereket melegíti fel. A tárgyakra (falak, bútorok, padló) és emberekre eső hősugárzás kb. 15%-a visszaverődik, a maradék 85%-ot elnyelik. Ezután az így felmelegedett tárgyak adják tovább a hőt a környezetnek, felmelegítve a levegőt is. Az infravörös hősugarak hatása hasonló a Nap sugarainak hatásához, amikor napsütéses téli napon a hideg levegő ellenére arcunkon érezzük a napsugarak melegét. E hasonló viselkedés nem véletlen: A napfény és az infravörös hősugárzás egyaránt elektromágneses sugárzás, csak annak más hullámhosszú tartománya.
Ha klímát alulméretezik, ( leggyakoribb hiba ) akkor általában a beruházási költség alacsonyabb lesz, ami a megrendelő számára csábító lehet, viszont pont akkor nem fog megfelelően működni amikor a legnagyobb szükség van rá és az élettartama is rövidebb lesz a folyamatos túlterhelés miatt. Ez esetben még egy klíma vagy nagyobbra csere a megoldás. Ezáltal a végén akár a többszörösébe is kerülhet az újratelepítés miatt. Erre még hozzájön a megrendelő idegeskedése, felesleges időtöltése, esetleges pereskedés ahelyett hogy a berendezést használná.
Ha a rendszert túlméretezik annak ugyancsak a megrendelő pénztárcája látja kárát, hiszen feleslegesen fizet ki több pénzt egy nagyobb berendezésért ami nincs kihasználva.
Fontos megjegyezni hogy a felvett villamos teljesítmény (W) valójában mindig jóval kevesebb a névleges fűtő-hűtő teljesítménynél. A valós villamos fogyasztást külön adják meg a klímákhoz: áramfelvétel (A) vagy teljesítmény felvétel (W) formában, míg méretezésnél hőszállítás alapján számolunk. Egy átlagos lakossági klímaberendezés kevesebbet fogyaszt, mint egy porszívó vagy egy hajszárító. Erről digitális háztartási fogyasztásmérővel is meggyőződhet, amellyel akár az éves összfogyasztást is végig tudja követni.